You are here

Harminc nagyberuházásról tárgyal Magyarország külföldi befektetőkkel

Harminc nagyberuházásról tárgyal Magyarország külföldi befektetőkkel. Pozitívan befolyásolhatja Magyarország külföldi megítélését, hogy védőháló-jellegű szerződést kíván kötni a Nemzetközi Valutaalappal – jelentette ki a lapunknak adott interjúban Becsey Zsolt külgazdaságért felelős miniszterelnöki megbízott, aki szerint befektetési oldalról nézve hazánk továbbra is vonzó terep. Olyannyira, hogy mintegy harminc potenciális nagyberuházásról zajlik egyeztetés.

– A statisztikák szerint a világon mindenütt visszaesett a működő tőke áramlása, ráadásul globális visszaesés fenyeget. Ilyen közegben ide lehet csábítani befektetőket?

– Magyarország befektetési oldalról nézve továbbra is vonzó terepnek számít, a közvetlen működőtőke-beáramlás, illetve a hazánkban megtelepedett multinacionális cégek új befektetési tevékenysége is nagyon erős. Földrajzi pozíciónknak és más logisztikai adottságainknak köszönhetően az euró­pai élbolyban vagyunk.

– Még akkor is, ha emelkednek az adók, és nem túlságosan hízelgő a kormány megítélése?

– Az adóemelés nemzetközi trend, a befektetők pedig nem a gazdaságpolitika bonyolultságát, hanem annak irányát nézik elsősorban. A visszajelzések alapján azt, hogy tavaly a vállalkozásokra korábban kirótt adók csökkentek, pozitívan fogadták a cégek. Kiemelném a társasági nyereségadó területét. Ugyanakkor tény, hogy történtek adóemelések, ám ezek főként fogyasztási oldalon jelentkeztek.

– Sem Kína, sem Oroszország, de még a szaúdiak sem hajlandóak bennünket finanszírozni. Ezért fordultunk a Nemzetközi Valutaalaphoz?

– A kettőnek semmi köze egymáshoz! Miközben Magyarország pénzügyivédőháló-jellegű szerződést kíván kötni a Nemzetközi Valutaalappal, a felsorolt országokkal a stratégiai, kereskedelmi kapcsolatok kiépítése, azok működtetése a cél. Természetesen Kína, Oroszország és Szaúd-Arábia is komoly pénzügyi befektetési politikát folytat, ám a velük folytatott gazdasági kooperáció nem pusztán az állampapírok vételéről szól. Akár létrejöhetnek közös befektetési-pénzügyi alapok is, továbbá térségi szinten ugródeszkát jelenthetünk a bank­jaiknak. Még egyszer hangsúlyozom, a pénzügyi együttműködés külön téma, a keleti vagy arab logika ráadásul más, mint az európai, sok esetben évekre van ahhoz szükség, hogy a gazdasági-pénzügyi együttműködés gyümölcsözővé váljon.

– Mit remélhetünk a költségvetés és az államadósság finanszírozásán túl az új IMF–EU-hitelkerettől?

– Leginkább azt, hogy pozitívan befolyásolhatja Magyarország külföldi megítélését, és még inkább idecsalogatja a működő tőkét, hogy teljes körűen biztosított az állam finanszírozása, még átmeneti problémák sem merülhetnek fel az új hitelkeretről szóló szerződés létrejötte után. Ami biztos, nyugtató hatású lehet az ideges piacoknak, az IMF és az EU nyújtotta pénzügyi védőháló. Emellett fontos, hogy két éve pozitív a külső finanszírozási mérlegünk, a magyar áruexport például négyszerese a görögnek, tehát erősek a fundamentumok.

– A magyar gazdaság belső növekedési motorjai állnak. Remélhetjük-e, hogy a stagnálást vagy az esetleges recessziót a külföldi befektetések ellensúlyozzák?

– Kétségtelen, hogy számos nemzetgazdasági szegmens nem működik, fontos területeken tapasztalható továbbra is visszaesés, stagnálás. Ám ez nem pusztán a gazdasági klímától, a környezettől függ. A belső gazdasági szereplőket akkora sokk érte a krízis során, hogy nem kívánnak és nem mernek jelentősen fogyasztani és beruházni. Ezzel együtt a külföldi befektetők jelenlétével valószínűleg elkerülhető lesz a recesszió. Az Euró­pai Bizottság jóslata szerint például a Mercedes kecskeméti gyára elindulásának vagy a Hankook második fejlesztésének köszönhetően az idén hazánkban összejöhet a félszázalékos gazdasági növekedés.

– Hány konkrét nagyberuházásról tárgyalnak most az állam képviseletében?

– Jelenleg mintegy harminc potenciális nagyberuházásról folytatnak egyeztetéseket, nem mindegyikük látványos, ezres munkahelyeket ígérő fejlesztés, azonban kiemelendő, hogy számos esetben újbóli befektetésről van szó, vagyis az itt megtelepedett vállalatok jól érzik magukat, tovább szélesítik termelőkapacitásaikat.

– Szokásos iparági invesztíciókról van szó?

– Konkrétumokat nem árulhatok el addig, amíg nem állapodtunk meg az érintett cégekkel, ám az nem titok, hogy leginkább az autóiparban, az elektronikaigép-gyártásban érdekelt vállalatokról van szó. A kör persze folyamatosan bővül, jelentős mezőgazdasági-élelmiszer-ipari beruházás előkészülete is zajlik.

– Foglalkozik azzal a külgazdasági stratégia, hogy a hazai kis- és középvállalkozások hogyan juthatnak külföldre, egyáltalán tudnak-e a kicsik exportálni?

– Az állami eszköztár nagyon széles: kereskedelemfejlesztéssel, vásárokon való részvétellel, információszolgáltatásokkal, exporthitel- és hitelbiztosítási lehetőségekkel tudunk segíteni a hazai cégeknek. A magyar kkv-k exportja folyamatosan nő. Egyre többen jutnak ki az exportpiacokra, amit a külkereskedelmi mérleg is mutat. (Forrás: magyarhirlap.hu)