You are here

Vendéglősnek tanulhatnak a Puskás akadémia focistái

Szakközépiskolát és szakiskolát indít szeptemberben a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány a Fejér megyei Felcsúton – tájékoztatta Bányai György, a jogilag már bejegyzett iskola igazgatója szerdán.

A 2012/13-as tanévtől működő intézmény mezőgazdaság és vendéglátás-idegenforgalom területen kezdi meg a szakoktatást. A Letenyey Lajos Szakközépiskola és Szakiskola szorosan kötődik a Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémiához, de nemcsak az ott labdarúgást tanuló fiataloknak kínál középiskolai képzést, hanem a környező településeken élő diákoknak is. Szeptemberben egy szakközépiskolai és egy szakiskolai osztály indul; az iskolát felmenő rendszerben töltik fel.

Bányai György közölte, a négy évfolyamos szakközépiskolai képzés érettségi vizsgával zárul majd. Ezt követően egy szakképző év következik, amelynek végén mezőgazdasági technikus vagy vendéglős szakképesítést szerezhetnek a diákok. A három évfolyamos szakiskolai képzésben, a vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoportban szakács és pincér, a mezőgazdasági vonalon gazda szakképesítést szerezhetnek a tanulók. Hozzátette, várhatóan a diákok egyharmada lesz "akadémista", a többiek "kívülről érkeznek".

A létesítmény építését már megkezdték. A tervek szerint az intézményben a nyolc tanterem mellett nyelvi labor, informatikaterem, könyvtár is lesz. Az alagsorban kap majd helyet a vendéglátás-idegenforgalom gyakorlati óráihoz elengedhetetlen tankonyha, tanétterem és cukrászlabor. A mezőgazdasági szakirány gyakorlati foglalkozásait egy kéthektáros kertészetben és gyümölcsösben tartják, az állattartás fogásait a közeli Göböljáráspusztán sajátíthatják el a diákok. A testnevelés órákat az akadémia pályáin vagy a község sportcsarnokában tartják meg.

Letenyey Lajos (1822-1868), akinek az iskola a nevét viseli, Felcsúton született, földbirtokos, mezőgazdász és szakíró volt. Mezőgazdasági tanulmányokat folytatott Keszthelyen, majd a németországi Hohenheimben. Hazatérése után, 1853-ban felcsúti birtokain mintagazdaságot szervezett. Elméleti munkássága is jelentős, nevéhez fűződik a térség szőlészeti tájrajzának megírása. Hegyközségi törvényei egészen 1948-ig érvényben maradtak. (MTI)